Nagyon sokszor elmondtam már a barátaimnak, hogy én bizony egyszer írni fogok erről a témáról. Aztán mindig az volt a következő mondatom, hogy majd akkor, ha már nem leszek óvónő. Nos erősen óvónő vagyok még, de úgy érzem jó nagy hülyeség lenne emiatt nem beszélni a szexről. Mindenki életében jelen van, mégis mintha valamilyen bűnös dolog lenne, ezért inkább nem beszélünk róla. Szeretném eltüntetni ezeket a bűnös elgondolásokat és igen is beszélni róla. :)

Az egy éjszakás kalandokról és a csak szex kapcsolatokról mindenkinek más a véleménye, melyet valaki kimond, valaki pedig inkább nem beszél róla, mert fél, hogy fognak rá nézni, ha állást foglal. :) Én most pontosan ezt szeretném. Elmondani, hogyan látom ezt a témát és az én életemben, hogyan is jelent meg. ;)

Régen én sem mertem állást foglalni, mert természetesen tartottam attól, hogy mit gondolnak majd mások, hogyan fognak rám nézni, de ennek már vége. ;) Én egyáltalán nem vetem meg sem az egyéjszakás kalandokat, sem a csak szex kapcsolatokat. :) Jó ehhez hozzá tartozik, hogy csak egyéjszakás kalandom soha sem volt, de a másik oldalt erősen támogatom. :) Hogy miért és hogyan is látom ezt? Én minden hosszabb kapcsolatom után tartottam egy „tomboló időszakot”. Nem akartam kötöttségeket, nem akartam magam mellé fixen senkit, csak szimplán élvezni akartam az életet. Természetesen a szexről nem akartam lemondani, így ilyenkor mindig előre leszögeztem, hogy ebben a kapcsolatban bizony ennyi van. Nem járok el még másik 3 fiatalemberhez, de szexen kívül tőlem ne várjon semmit. Szerintem ez az alapja az egésznek. A nyílt és egyenes kommunikáció, ha ez nincs kimondva folyamatos félreértések lesznek. :) Természetesen ilyenkor sorra veszem, hogy ha bárkinek alakulna kapcsolata, akkor a miénk megszűnik plusz, ha bárki többet érezne a másik iránt jelzünk. :) Nekem ezek a legfontosabb szabályaim egy szexen alapuló kapcsolat kialakításánál és fenntartásánál.

Sokszor azt látom, hogy mint minden kapcsolatnál félünk beszélni, félünk kimondani, hogy mi, hogyan látunk egy-egy helyzetet. De miért? Attól tartasz, hogy akkor a másik fél otthagy? Vagy netán véletlen veszekedni fogtok? Nem szabad mindig kikerülni a konfliktusokat, nem szabad mindig behódolni a másiknak. Nekem is van olyan barátom, aki a szöges ellentétét gondolja erről a témáról, mégis tudunk róla beszélni. Én megértem az ő érveit ő pedig az enyémeket. Mások vagyunk, pontosan ezért fontos, hogy ki tudd mondani a másik számára, hogy te, hogyan látsz egyes szituációkat. :) Én szeretem ezeket a kapcsolatokat egy ideig. Aztán érzem, hogy szeretnék jobban kapcsolódni, hogy hiányzik az a plusz, hogy már nem csak a szexre vágyom. Ilyenkor tovább állok, persze nem úgy, hogy eltűnök és annyit sem mondok a srácnak, hogy pá. :D Természetesen nem. Sőt tavaly, amikor elkezdtem kicsit helyrepakolni magam minden ilyen kapcsolatomat lezártam. Azt éreztem ott akkor csak magamra van szükségem és ezt most én fogom végigcsinálni. :) Mindig figyelem mire vágyom, ha csak egy ilyen laza kapcsolatra van szükségem, akkor ezt elmondom, de ha érzem, hogy jobban vágyom egy igazi mély kapcsolódásra, akkor azt keresem. :)

Hogy miért csinálom ezt és miért szeretem? Mert minden kapcsolatom után azt éreztem, hogy szükségem van a szabadságra, hogy akkor és azt csináljam, amit én akarok. Bizony sok esetben ez hiányzott és ezért is lett vége. Utána élnem kellett, menni és csinálni, ami jólesik. :) A másik, amit most tudtam kimondani, hogy szüksége van az egómnak arra, hogy érezzem valaki engem akar. ;) Nekem sokszor volt megnyugvás egy ilyen laza kapcsolat, de szerintem már többször kifejtettem és félreértés ne essék, erős romantikus énem nem tűnt el és hiszek a kapcsolatokban, csak tudok azonosulni ezen, lazább fokozatával is. ;) Ne vonjunk meg magunktól semmit, ami jólesik. ;) Persze figyeljünk, hogy az tényleg jó legyen a számunkra. :)

Nagyon kíváncsi vagyok a Te véleményedre is, így ha van kedved megosztani velem szívesen fogadom. Tudod, nem kell egyetértenünk, de érdemes megnézni mások nézőpontját is. :)

Puszillak, Dornita :)